üszöggyerek

a magyar → népi hitvilág elképzelt lénye: kisméretű torzszülött, fekete vagy hólyagos, vagy szőrős állathoz hasonló. Némely elbeszélő szerint olyan füle és lába van, mint a patkánynak, csak farka nincs. A szülő asszonyból kiugrik, ide-oda futkos, fel tud futni még a falra is, ott tovább futkos, ugrál, le-leesik, de nem pusztul el. Ha nem ölik meg, visszamegy az anyjába és őt öli meg. Ezért elemésztik: a bábaasszony söprűvel üti agyon. Némelyik asszony többet is szül. Azt tartják, azért lesz üszög a magzatból, mert a viselős asszony a parazsat vízzel öntötte le, s a felcsapó gőz és füst megcsapta az altestét. A rá vonatkozó hit a Dunántúlon általános volt, de ismerték a Tiszántúlon is. – Irod. Gönczi Ferenc: A gyermek születése és szoptatása körül való szokások Göcsejben és Hetésben (Ethn., 1906).