vadházasság

állami hatóság előtti házasságkötés vagy egyházi esküvő nélkül létrejött együttélés férfi és nő között. A magyar parasztságnál elismert együttélési forma, ha házasfelekként gazdaságilag együttműködve, együtt lakva, szexuális kapcsolatot tartanak fenn, esetleg utódokat hoznak a világra. Ez a kapcsolat elsősorban idősebbekre, özvegyekre, elváltakra, esetleg testi fogyatékosokra volt jellemző. Életmódjukat a törvényes házasoktól csak a templomi szertartás, a hivatalos jogi aktus hiánya különbözteti meg. – A népnyelvben ennek az állapotnak igen sokféle megjelölése van: bagóhiten élés, ebhiten élés, összeállás, cigányhit. A szertartás hiányára célzó megjelölések: „disznóvályúnál való esküvő, lófejön való esküvés, összekötötték a madzagot, balkézről esküdtek, kűfalnál esküdtek, holdvilágnál esküdtek, fűzfa alatt esküdtek”. Ezeket a kapcsolatokat a közösség általában tudomásul veszi, és a tudomásulvétellel hallgatólagosan szentesíti. Az összeállt pár legtöbbször törvénytelen állapotának indokait többnyire megértik, közös társadalmi alkalmakra (lakodalom, tor stb.) együtt hívják őket, akárcsak a törvényes házasokat. – Az alföldi tanyavilágban előfordult, hogy csak a lakodalmat ünnepelték meg, de nem mentek be a városba azt törvényesíteni. Ennek oka, hogy a városban székelő hatóságok messze voltak, de vagyoni okai is lehettek. Volt olyan házaspár, aki negyedik, ötödik gyerek után ment el házasságát megkötni, gyermekeit beíratni, megkereszteltetni. Ezeket teljes jogú házasoknak ismerték el, a házasság erkölcsi normáit szigorúan betartották. Csak a hivatkozó terminológiában tettek különbséget a törvényes és nem törvényesített párok között. Az összeállt házaspárnál a férfinak nem felesége, hanem asszonya, a nőnek nem ura, hanem embere volt. – A gyermekeket apjuk nevén emlegették, a leányanyák gyermekeivel ellentétben helyzetük nem volt hátrányos. (→ még: próbaházasság, → házasságon kívül elismert nemi kapcsolat) – Irod. Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson (Érsekújvár, 1944); Sz. Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. Mátraaljai palóc asszonyok élete a múlt század második felében (Bp., 1956).