szobalány

városra, úri házakhoz vagy polgárosult nagygazda családhoz elszegődött parasztlány. A szegényparasztlányok szívesen mentek a városba szolgálni, mert így megmenekültek a nehéz paraszti munkától, s hozományukat megkeresték. Tapasztalatszerzés céljából a gazdalányok is egy-két évet mint szobalányok szolgáltak le. A városról a faluba visszakerült lányok a városi konyha, a polgárosult életforma és magatartás meghonosítói lettek. Kb. 15–16 éves kortól mentek el szobalánynak, munkájuk a takarítás, ágyazás, mosogatás, részben a bevásárlás és főzés volt. – Irod. Kiss Lajos: A szegény asszony élete (Bp., 1941).