vállrúd

olyan rúd, amelynek két végére akasztják a terhet és közepe táján, a menetiránnyal párhuzamosan fektetik az egyik vállukra. A vállrúd hossza 130–150 cm, átmérője 5–6 cm, középrésze kissé lapos. Két végére gyakran szerelnek fából vagy drótból való, 30–35 cm hosszú kampót, amelyre a terhet könnyűszerrel ráakaszthatják. Ételhordó rúd néven ismeretes az eszköz az Alföld nevezetes állattartó vidékein (pl. Hortobágy). A tanyás bojtár, akire az ételhordás kötelezettsége hárult, a vállrúd egyik végére akasztotta az étellel teli bográcsot, vasfazekat, a másik végére pedig a tarisznyát, amiben a kenyeret, szalonnát, kanalakat tartották. Mo.-on a vállrudak elsősorban vizesedények szállítására szolgáltak (→ vízhordó rúd). Szokásos volt a vállrúd Németo.-ban. A Balkánon és Európa D-i térségeiben a vállrúd igen elterjedt tarisznyák, üstök, kosarak szállítására is. DK-Ázsiában a földet is vállrúd két végére akasztott kerek kosarakban szállítják. – Irod. Gunda Béla: Ludový transport Žakarovciach (Slovenskü Národopis, III., 1955); Vakarelski, Ch.: Arten des Tragens bei den Bulgaren (Műveltség és Hagyomány, 1971).

Vízhordó rúd (Átány, Heves m.)