vasas szák, téli szák

kb. 1 m2 nagyságú emelőháló (→ emelőhalászat), amelynek vesszőből hajlított kávái szák vasakkal erősen súlyozottak. A háló felett a négy köröm között fonalból kötött keresztőrt feszítenek ki, melytől egy feljáróőr vezet fel a hajlékony pedzőpálcához. A vasas szákot kötéllel engedik le, s emelik fel. A bodrogközi halászok télen bandákba szövetkezve halásznak vele. Megfelelő formában léksorokat vágnak, a vasas szákokat a fenékre eresztik, a pedzőpálcát a lék sarkába rögzítik. A hajtók a kerek hajtólyukakon keresztül rudakkal zavarják a halakat a szákok felé. A pedzőpálca jelzi, ha hal ütközik a keresztőrnek, a halász gyorsan felemeli a hálót. Szoktak egyesével lesőben is halászni vasas szákkal. Ebben a formájában csak a Bodrogon található, de hasonló a drávafoki bustyálló és a Szernyén, Sajón szokásos örös- vagy örvösháló, melyet kisebb mélységbe használnak és rúddal emelgetnek. (→ még: hajtóhalászat) – Irod. Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Ébner Sándor: Ősfoglalkozások a Börzsöny-hegységben (Népr. Ért., 1926).