| visszajáró halott, hazajáró lélek | TARTALOM | visszavarázslás |
valakinek az a joga, hogy két azonos jogalapú és egymással szemben álló kötelezettség esetén tartozásának teljesítését mindaddig megtagadja, míg ellenfele nem teljesít. A feudális magyar jogban két alakja volt ismert: 1. a záloghitelező visszatartási jogot élvezett az elzálogosított birtokon mindaddíg, míg a zálogadós a tőkét és a hasznos beruházások ellenértékét meg sem fizette. – 2. Az özvegyasszonyt visszatartási jog illette meg férjének birtokain mindaddig, míg a férj jogutódai ki nem fizették neki az anyagi biztosítására szolgáló, szokásjogilag vagy szerződésben biztosított összeget és a → hozományt. – Irod. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet (Bp., 1946).