szerep

1. jogok és kötelezettségek együttese. Jogon itt más emberekkel vagy általában a társadalommal kapcsolatos, a társadalom által szentesített igény értendő, kötelezettségen pedig a társadalmilag szentesített elvárások. Mindezt a jutalom és büntetés rendszere szabályozza. A szerep megvalósulásában szubjektivizálódik. Az egyén a szerepet nem szerepként, hanem valóságként éli át. A szerep nem determinálja teljesen az egyén tényleges magatartását. Szoros kapcsolata a → normával: az egyént a norma mindig társadalmi szerepén keresztül (pl. mint apa) közelíti meg. A szerepben nem olyan fontos a normatív jelleg, mint a normában. Fontos továbbá a szerep kapcsolata a → státussal. Az egyén társadalmi szerepi összességének következménye a státus. Az egyén különböző szerepeivel különböző mértékben azonosul, legalapvetőbb szerepei alkotják viselkedésének alapját. – 2. Zárt közösségben (falu) minden egyén a másikkal több, különböző típusú szerepen keresztül (gazdasági, rokonsági, vallási, szórakozási stb.) van kapcsolatban, ez a kapcsolatok igen erős hálóját hozza létre. A különböző típusú szerepek között a határvonal elmosódott a városi közösségekben. A szerepek összefonódottsága miatt, ami az egyénnel az egyik szerepében történik, erősen kihat az összes többire is. Mivel a hagyományos paraszti közösségek erősen múltba nézők – céljuk elődeikéhez hasonló élet –, az egyén szerepei meghatározottabbak. Paraszti közösségekben a kor és nem a szerep meghatározó erejű az egyén egész magatartására és a többi szerepére. Ez a hagyományos paraszttársadalom bomlásával csökken. – Irod. Banton, M.: Roles (London, 1965); Németh Imre: A népi közösségekben élő fiatalok életmódja és kultúrája (Arrabona, 1966).