| tanyasi | TARTALOM | tanyaszék |
a tanyatelepülés átlagostól eltérő különös formája, amelynél a keskeny földbirtokokon épült tanyák egymás mellett, sorban helyezkednek el. Legismertebbek a szarvasi tanyasorok. Itt a tanyaépületek többsége kiépült az utak mellé. A házak kerítettek, zárt utcavonulatot képeznek. Mögöttük hosszú csíkokban húzódnak a szántóföldek. Az utcák eredetileg dűlőutak voltak, és fokozatos beépüléssel nyerték el sorfaluhoz hasonló képüket. Hasonló tanyai utcák alakultak ki a 19. sz. utolsó harmadában és a 20. sz. elején Szabadka határában. A szabadkai határból kivált Csikéria, Kelebia és Tompa község több kilométernyi hosszúságban kanyargó út menti tanyasorokból áll. Létrejöttükben nagy szerepük volt a városi birtokparcellázásoknak. A századforduló körüli birtokparcellázások segítették elő a szegedi földek tanyasorainak kialakulását is. Szarvason és a szabadkai földeken is legkevésbé zártak azok a tanyasorok, amelyek nem utak mellé épültek, hanem egy-egy magasabb földvonulat vagy kihalt folyómeder partját követik. Tanyasorok az említett városokon kívül más tiszántúli és Duna–Tisza közi települések határában is találhatók, de alapos feltárásukkal még adós a magyar néprajztudomány. – Irod. Mendöl Tibor: Szarvas földrajza (Debrecen, 1928); Erdei Ferenc: Magyar tanyák (Bp., 1942); Juhász Antal: Megtelepülés, építkezés (Átokházától–Ásotthalomig) (Szeged, 1970).