tojásösszeütés, kókányozás, ticselés, türkölés, kocsolás

→ húsvétkor vagy azt közvetlenül követő időben játszott tojásjáték (→ tojásjátékok). Korábban feltehetően felnőttek is játszották, az emlékezettel elérhető időben már csak (főleg fiú) gyermekek. Két szemben álló játékos kezébe fogott tojással a másikét eltörni törekszik. Az egyik közismert változatban az egyik játékos a kezében levő pénzzel igyekszik a másik tojását betörni, és így az eltört tojást magának megszerezni. Szokták hímes és díszítetlen (de keményre főtt) tojásokkal játszani. Csalni is lehetett fából, mészkőből, gipszből készült műtojással. Első hazai említése: a → fehérvasárnap utáni hétfő neve: „dies concussionis ovorum” (1380) <’a tojások összeütésének napja’>. Szinte minden európai országban ismeretes; napjainkban visszaszorulóban van. (→ még: húsvéti tojás). – Irod. Hathalmi Gabnay Ferenc: Gyermekjátékok (Népr. Ért., 1903); Szilády Zoltán: Néprajzi forgácsok Nagyenyedről (Népr. Ért., 1905); Zilahi József: Nyárádmenti teremtésmondák (Ethn., 1909); Taylor, A.: Das Ei im europäischen Volksrätsel (Schweizerisches Archiv für Volkskunde, Basel, 1957).

Kókányozás (összeütés) hímes tojással (Várong, Tolna m., 1956)