törökök

a → török népek DNy-i, oguz ágához tartozó, magukat 1920-ig oszmánoknak nevező nép, lélekszámuk 1970-ben mintegy 36 millió. Töröko.-on kívül Bulgáriában, Jugoszláviában, Görögo.-ban, Szíriában, Irakban és Ciprus szigetén is élnek, ahová az oszmán-török birodalom időszakában telepedtek le. – A törökök a 9. sz.-ban Közép-Ázsiában, az Aral-tó vidékén nomadizáló oguz törzsszövetség népességéből származnak. Felvették az iszlám vallást. Hatalmas területeket hódítottak meg Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten a 11. sz. folyamán. 1057-ben Bagdadot, a kalifátus székhelyét is elfoglalták, majd szembeszálltak Bizánccal is, megkezdték Kisázsia meghódítását és betelepedésüket. 1301-ig szeldzsuk, majd az Oszmán dinasztia vezetése alatt éltek. A 14. sz. közepétől európai területeket is megszereztek, Bulgária, Szerbia leverése után erős, sok évszázados balkáni uralmat építettek ki, amely végül az albán, görög területek meghódításához vezetett. Mo.-gal 1356-tól kezdve állottak harcban. 1526-tól jelenlétük a 18. sz. első feléig a hazai fejlődés egyik fontos meghatározó tényezőjévé vált. A 150 éves mo.-i török megszállás nagymértékben visszavetette Mo. társadalmi fejlődését, a népesség és a kultúra nagyarányú pusztulását vonta maga után. Bizonyos kulturális hatást is gyakoroltak a gazdálkodás és a díszítőművészet egyes területeire. Hatásuk újvilági növények megismerésében és termesztésbevételében is (kukorica, dohány) érvényesült.