törzs

1. mint történelmi és néprajzi szakkifejezést embereknek olyan együttesére alkalmazzák, amely közös területen élő, közös nyelvet beszélő, egyöntetű kultúrával, csoporttudattal, sokszor hierarchikus politikai szervezettel rendelkező társadalmi alakulat. – 2. A magyar népnyelvben a törzs jelenthet családot, fajtát, nemzetséget vagy olyan összetartozó embercsoportot, amely magja, eredete volt egy nagyobb egységnek, valamint a nagycsalád legidősebb férfitagját. Törzsnek mondják a rokonság viszonylatában férfiágon a vérrokon felmenőket, törzsként emlegetik az ősapát vagy ősapákat, akiktől a család ered. Törzsnek mondják olykor a nemzetség, rokonság élő öreg férfitagjait is. Ugyancsak törzsnek mondják azokat a családokat, amelyeket egy településen belül az alapító családok közé számítanak. Ezeket törzsökös családoknak, törzsökös gazdáknak is emlegetik. A törzs szót rokonság, család stb. jelölésére jelenleg már csak a legöregebb generáció használja, értelmezi. – Irod. Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson (Érsekújvár, 1944).