Újváros

1. Újfalu, Újlakkal Újvárral és Újhellyel együtt gyakran előfordul mint helységnév vagy helységnév része. Olyan településeket jelöltek velük, amelyek később keletkeztek, mint a környékük többi települése, és az ott élők számára létrejöttükkor újnak számítottak. Az új összetételű helységnevekkel jelzett települések azonban csak viszonylagosan újak, hiszen többségük a középkorban keletkezett. Az Újfalu helynévre pl. 1230-ból ismeretes az első magyar adat. A 13–19. sz. között előfordult 519 magyar falu végződésű helynévből 189 Újfalu, tehát az egyik leggyakoribb magyar helynévtípus. A középkori Újfaluk többsége faluosztódásokkal keletkezett, ill. már meglévő falvak határában jött létre. (→ még: ikerfalvak) – Irod. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (Bp., 1966); Kázmér Miklós: A „falu” a magyar helynevekben (Bp., 1970). – 2. Újtelep: Egy-egy településen belül olyan utca vagy településrész neve, amely később keletkezett, mint az óváros vagy ófalu, és amely sokszor térben is elkülönül a régi településtől. Legtöbbször hosszú területi stagnálás után került sor az Újváros kialakítására új parcellázásokkal. Előfordult, hogy az Újváros helyének kijelölését a belsőség zsúfoltságából következő nagy tűzvész tette szükségessé és emlékezetessé. Arra is van példa, hogy az Újváros létrehozásának felsőbb jótékonysági vagy szociálpolitikai akció volt az elindítója. Legtöbbször azonban a település természetes fejlődése és egy-egy korszak gazdasági fellendülése tette szükségessé az új településrészek helyének kijelölését. – Az általában szabályosabb alaprajzú, mint a régi. Gyakori, hogy a halmazfalvak újfalui vagy újtelepei már sakktábla alaprajzúak. Sok egyutcás útifalut pedig az újtelep kialakulása tett több utcássá. Különösen sok Újváros alakult a 19–20. sz.-ban és azon belül is 1945 után.