unitáriusok

fő hitelvként a szentháromság dogmáját tagadó prot. egyház hívei. A reformáció időszakában számos helyen születtek unit. jellegű vallási csoportok, üldöztetésük miatt azonban jelentősebb egyházszervezeteik csak Lengyelo.-ban és Mo.-on alakulhattak, de folyamatosan napjainkig csupán Erdélyben maradt fenn unit. felekezet. Az unitárius megjelölést a 17. sz.-tól alkalmazzák. A történeti irodalom az antitrinitárius és az ariánus megjelölést is használja rájuk. Az unit. felekezet Erdélyben az 1560-as és 1570-es évek során Dávid Ferenc tanításai nyomán János Zsigmond fejedelmi udvarában alakult ki. Hívei közt a nemesség és a városi polgári rétegek mellett mezővárosi-falusi paraszti és szabad székely tömegeket találunk. Bár a vallási tolerancia elvét 1568-ban országgyűlési határozatban érvényesítették, János Zsigmond halálát követően a rekatolizációs törekvések, majd az ortodox protestantizmus, később az ellenreformáció II. József türelmi rendeletéig nagy veszteségeket okozott az unitáriusoknak. Csupán a székelyföldi gyülekezetek, városi, mezővárosi szabadalmakkal védett egyházközségek, valamint az unit. hitelvek mellett kitartó nemesség birtokainak lakosai tartották meg unit. vallásukat. Az erdélyi unitarizmus kibontakozásával párhuzamosan a korabeli ország más vidékein is alakultak unit. jellegű gyülekezetek (a Fekete-Körös völgyén, Csongrád–Csanád, Temes vidékén, Fejérben, Somogyban, Tolnában, Baranyában). A mo.-i unitáriusok gyülekezeteit részben a török háborúk semmisítették meg, részben a 17. sz. végén s a 18. sz. elején a felszabadító háborúkat követő ellenreformáció számolta fel. – A hazánk területén lévő mai unit. gyülekezetek hívei a 19–20. sz. során Erdélyből kiköltözöttek, itt munkát vállalók leszármazottai. Néhány gyülekezet helyi egyházpolitikai összetűzések következményeként kitéréssel keletkezett (Hódmezővásárhely, Kocsord, Füzesgyarmat, Polgárdi). Az unitáriusok döntő többségükben már a 16. sz. során is magyarok voltak. Az unitáriusok iskolái (Kolozsvár, Torockó, Székelykeresztúr stb.) fontos népművelő tevékenységet fejtettek ki a 20. sz. derekáig.