Ambrus Zoltán

(Debrecen, 1861. febr. 22.–Bp., 1932. febr. 28.): író, műfordító, kritikus, színházigazgató. A jogi egyetem elvégzése után 1885-től 1886-ig Párizsban tanult. Már fiatalon megjelentek cikkei. Arany László fedezte fel. Tehetsége és műveltsége folytán hamarosan tekintélyt vívott ki a fiatal m. írók körében. 1879–1882 között a Fővárosi Lapok, A Hét, majd a Nyugat munkatársa lett. 1916-ban a Nemzeti Színház dramaturgja, 1917–1922 között ig.-ja volt. A forradalmi időkben is sikerült megóvnia a színház addigi magas színvonalát, tehetségek kibontakozásához adott alkalmat. Lemondása után a Nemzeti Színház örökös tagja, 1923-tól kormányfőtanácsos volt. Színműfordítóként, valamint folyóirat és hetilap szerk.-ként is működött. Giroflé és Girofla c. regénye a m. vidéki színészetről szól. Kritikusként a színművek drámaisága, szerkezete és a lélekrajz hitelessége foglalkoztatta. Színikritikusi ítéleteinek biztonsága és finom lélektani megfigyelései kiemelték kortársai közül. F.M. Színházi esték (1914); Régi és új színművek I–II. (1914–1917); Kultúra füzértánccal (1951); Színház (1983). Fordításai: Grillparzer: Medea (1887); Sardou: Agglegények (1891); Hervieu: Ismerd meg magad! (1910). – Ir. Dávidné Angyal P.: A. Z. (1934); A. Z. levelezése (1963).