Avar István
(Egercsehi, 1931. márc. 20.– ): színész. A háború után bányászként dolgozott. 1949-ben jelentkezett a SzAk-ra, 1954-ben kapott diplomát. A Pécsi Nemzeti Színházhoz került. 1960-ban a Madách Színház szerződtette, amelynek 1966-ig, majd 1985 óta máig tagja. 1966–1985 között a Nemzeti Színház vezető művésze volt. Erőteljes, szép orgánuma, eszköztelen játékstílusa hozta meg számára a szakmai és a közönségsikert. Színpadi beszédet tanít a SzAk-n. 1987-től egyetemi tanár, 1988 óta tanszékvezető. Számos m. film főszerepét játszotta el. 1973–1990 között országgyűlési képviselő és a kulturális bizottság tagja volt. Kossuth-díjas (1975), Jászai Mari-díjas (1963, 1969), érdemes (1972) és kiváló művész (1980). F.Sz. Ruy Blas (Hugo: A királyasszony lovagja); Svángya matróz (Trenyov: Ljubov Jarovaja); Liliomfi (Szigligeti E.); Horatio (Sh.: Hamlet); Stanley (Williams: A vágy villamosa); Juan (García Lorca: Yerma); Guildenstern (Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern); Első isten (Brecht: A szecsuáni jólélek); Hölderlin (Weiss); Tiborc (Katona J.: Bánk bán); Batarcev (Gelman: Egy ülés jegyzőkönyve); Fóris (Örkény I.: Kulcskeresők); XX (Mroźek: Emigránsok); Nathan (Lessing: Bölcs Nathan); Joe Keller (Miller: Édes fiaim).
AVAR ISTVÁN – Thurzó György (Nagy András: Báthory Erzsébet)
