Állami Bábszínház

(1949–1992): 1949 szept.-ében a Mesebarlang együtteséből alakult hivatásos állandó bábszínház, az egykori Nemzeti Kamaraszínház Andrássy út 69. sz. alatti helyiségében. Az első bem.-ra okt.-ben került sor. 1951-ben a Sztárparádéval megindult a felnőtt előadások sikersorozata, amely évekre meghatározta a színház arculatát. 1958-tól országos intézmény, évi előadásszáma hamarosan meghaladta az ezret, majd az 1400–1500-at. Ebben az időszakban – melyet Szilágyi Dezső 33 éves igazgatása határozott meg – az egykori esztrád- és kabaréműsorok helyét zeneileg igényes előadások váltották fel. Az új korszak első jelentős állomása 1964-ben Sh.: Szentivánéji álomjának adaptációja. A sort a világhírűvé lett Bartók Béla- és Sztravinszkij-feldolgozások folytatták: A fából faragott királyfi, Petruska, A csodálatos mandarin. A gyermekelőadások dramaturgiája és játékstílusa elsősorban a vásári bábjáték-hagyományokat követte. 1971-től a Jókai tér 10. sz. alatt játszottak, 1976. dec. 10-én foglalták el a régi helyén felépült Állami Bábszínház új székhelyét. Ettől kezdve két helyen játszottak, a Jókai téri helyiség mint kamaraszínház, az országos részleg és a Bábszínészképző Tanfolyam központja működik. A hatalmas előadásszám és az országos tevékenység rendkívüli terheket rótt az egy.-re, országos tevékenységüket az időközben megalakult pécsi, egri, kecskeméti és miskolci bábszínházak is időszerűtlenné tették. Az Állami Bábszínház 1992. máj.-ban megszűnt, az Andrássy úti épület Budapest Bábszínház néven folytatja működését, a Jókai téri kamaraszínház a Kolibri Színháznak adta át a helyét. – Ir. Selmeczi E.: Világhódító bábok (1986).