Barsy Béla

(Palotaújfalu1906. jan. 24.–Bp:, 1968. ápr. 30.): színész. 1928-ban kezdte a pályát Kolozsvárott. 1929-től bp.-i színházaknál statisztált, majd különböző vidéki társ.-okkal járta az országot. 1940–44-ben Putnik Bálint nagyváradi társ.-ában, 1948–49-ben a győri színházban játszott. 1949-től a szegedi, 1956–1966 között, nyugalomba vonulásáig, a bp.-i Nemzeti Színház tagja volt. 1952-től filmezett. Kiemelkedő alakítása volt a Körhinta c. film konok parasztgazdája, vagy az Oldás és kötés erkölcsi mértéket szabó apafigurája. Játékát szűkszavú, visszafogott drámaiság jellemezte. Nagy jellemformáló erejével a klasszikus hősök mellett korhű munkás- és parasztfigurákat alakított. 1953-ban Davidoglu: Vas és acél c. darabjában nyújtott alakításáért Kossuth-díjjal jutalmazták. F.Sz. Tiborc (Katona J.: Bánk bán); Balga (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Zuboly (Sh.: Szentivánéji álom); Bittó (Földes M.: Mélyszántás); Varga Antal, ács (Háy Gy.: Az élet hídja); Polezsajev (Rachmanov: Viharos alkonyat); Harpagon (Molière: A fösvény); Józsa (Illyés Gy.: Fáklyaláng); Stan Mann (Wesker: Gyökerek).

BARSY BÉLA a Kárpáthy Zoltán – Egy magyar nábob c. filmben (1966)