Berky Lili

(Győr, 1886. márc. 15.-Bp., 1958. febr. 5.): színésznő. 1903-ban elvégezte a SzAk-t. 1905–06-ban a Király Színház szerződtette, majd vidékre került és operettprimadonna lett. 1906–1911 között Kolozsvárott aratott sikereket. 1911-től ismét a Király Színház tagja volt. 1913-ban a Népoperában játszott. 1915–1919 között a kolozsvári színház állandó vendége volt. 1920-ban az Apolló, 1921-ben a Renaissance Színház, 1922-ben a Művész Színpad, 1923-ban a Belvárosi, 1924-ben a Magyar és a Blaha Lujza Színház szerződtette. 1924–26-ban a Király és a Magyar Színházban lépett fel, 1925-ben férjével, Gózon Gyulával megnyitották a Muskátli Kabarét. 1927-től a Belvárosi és a Magyar Színház, 1929-ben az Új Színház tagja lett. 1929–1931 között a Belvárosi mellett a Víg- és a Városi, ill. a Király Színház művésze is volt. Ezután a Magyar, 1932–33-ban a Művész, 1934-ben az Andrássy úti Színház, ill. 1934–35-ben a Vígszínház szerződtette. 1935–1949 között a Nemzeti Színház tagja volt, de vendégként fellépett 1943-ban az Erzsébetvárosi, 1945-ben a Fővárosi Operett és 1947-ben a Magyar Színházban is. 1949-ben az Ifjúsági Színház szerződtette. Élete végén 1955–57-ben a József Attila Színházban több mint százszor játszotta Csiky Gergely A nagymama c. művének főszerepét. 1957–58-ban A Magyar Néphadsereg Színházában szerepelt. Vj.-i és népszínmű szerepekben épp olyan sikeres volt, mint primadonnaként. Idősebb korában drámai hősnők alakításában tűnt ki. Ünnepelt némafilmszínésznő volt. Kellemes orgánumával évekig a rádió kedvelt mesemondója volt. 1955-ben érdemes művész lett. F.Sz. Bob herceg (Huszka J.); Marcsa (Szirmai A.: Mágnás Miska); Iluska (Kacsoh P.: János vitéz); Zenóbia (Herczeg F.: Bizánc); A tekintetes asszony (Zilahy L.: Süt a nap); Leverdetné (ifj. Dumas: A nők barátja); Gyurkovicsné (Herczeg F.: A Gyurkovics lányok); Böbékné (Kodolányi J.: Földindulás).

BERKY LILI