Bodrogi Gyula

(Bp., 1934. ápr. 15.– ): színész, rendező, színházigazgató. 1951–54-ben néptáncos volt. 1958-ban szerzett diplomát a SzAk-n. 1958–1982 között a József Attila Színház tagja, meghatározó színészegyénisége. 1982 óta a Vidám Színpad műv.-i ig.-ja. Temperamentuma, fiús bája, rendkívüli tánctehetsége hosszú időre a zenés vj.-ok állandó hősévé avatta. Jellemformáló készségét, sokoldalú színészi képességeit inkább a film, ill. más színházak kísérletezőbb kedvű rendezői aknázták ki. Ezekben az alakításaiban már ott rejlettek a későbbi karakterváltás csírái. Megtört, esendő kisemberek, hétköznapi tragédiák elevenednek meg az érett színész játéka nyomán. Sikeres színházvezető. Rendez, koreografál, 1975 óta tanít a SzAk-n. Kétszeres Jászai Mari-díjas (1962, 1967), érdemes (1973) és kiváló művész (1983). F.Sz. Leprás Mátyás (Brecht–Weill: Koldusopera); Andrej (Rozov: Felnőnek a gyerekek); Bálint (Hubay M.–Vas I.–Ránki Gy.: Egy szerelem három éjszakája); II. Richárd (Sh.); Tom (Williams: Üvegfigurák); Raoul (Deval: Potyautas); William Cardew (Maugham–Nádas G.–Szenes I.: Imádok férjhez menni); Julien (Barillet–Grédy–Nádas G.–Szenes I.: A kaktusz virága); Truffaldino (Goldoni: Két úr szolgája); Oszkár Zürcsev (Katajev: Bolond vasárnap); Gáspár (Vaszary G.: Bubus); Seress Rezső (Müller P.: Szomorú vasárnap). F.R. Feydeau: Zsákbamacska; Katajev–Aldobolyi N. Gy.: Bolond vasárnap; Fekete S.: A Lilla villa titka; Lengyel M.: Ninocska; Döme Zs.–Szenes I.: Az utolsó bölény.

BODROGI GYULA –

BODROGI GYULA – Švejk
(Hašek: Švejk a hátországban)