Boray Lajos

(Pozsony, 1893. febr. 7.–Bp., 1980. márc. 17.): színész. Az Országos Színészegyesület színiiskolájában végzett 1915-ben. Harcolt az I. világháborúban. 1922–23-ban a Belvárosi Színházhoz szerződött. Ezután néhány évig Párizsban élt, s festett. 1929–1932 között az Új, 1932-től 1940-ig a Belvárosi, 1941–42-ben az Új Magyar, 1942–1944 között a Vígszínház tagja volt. 1937-től 1945-ig az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában színészmesterséget tanított. 1951–53-ban Szolnokon folytatta pályáját. 1954-től 1960-ig a Petőfi, 1959-ben a Thália Színházban szerepelt. Jellemszerepeket játszott. F.Sz. Warwick gróf (Shaw: Szent Johanna); Dr. Veress István (Bókay J.: Megvédtem egy asszonyt); Geiger (Hauptmann: Naplemente előtt); Miller (Schiller: Ármány és szerelem); Pósalaky (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig).