Bródy István

(Nagykároly, 1882. ápr. 27., v. máj. 1.–Bp., 1941. jan. 4.): rendező, színházigazgató. 1904-ben a Kis Színkör rend.-jeként kezdte pályáját. 1904–05-ben a győri társ. főrend.-je, 1905. jan.-tól 1906-ig a Magyar Színház titkára, 1906–07-ben az aradi társ. főrend.-je volt. 1907-ben részt vett a Bonbonnière Kabaré megalapításában. 1907–1910 között a Vígszínházban rendezett. 1910–1912 között a Vígszínkör ig.-ja volt. 1912-ben a bécsi Carl Theater hívta meg rendezni. Az Operaházban 1913–1915 között ügyelőként, 1915-től 1918-ig rend.-ként dolgozott. 1918-ban a Margitszigeti Színkört, 1919–20-ban a Revü, 1920-ban a Scala, 1920–21-ben az Eskü téri Színházat igazgatta. 1921 jan.-jától Bécsben élt. A Trocaredo műv. vez.-je, a Theater an der Wien és a Metropol Theater rend.-je, utóbbinak ig.-ja is volt. 1924-től 1926-ig több darabot vitt színre a Fővárosi Operettszínházban. 1926-ban felépítette a Sziget Színpadot. 1929-ben szept.-től nov.-ig a Magyar Színház műv. vez.-je volt. 1931-ben megalapította a Pesti Színházat, amely 1934-ig üzemelt. Ezután belekóstolt a filmrendezésbe, Olaszországban stagione társ.-tal szerepelt. 1935–36-ban a Kamara, 1936-ban a Művész Színházban rendezett. Utolsó vállalkozása a Margitszigeten egy hétig működő Poló Színpad volt 1936 nyarán. Tárcákat, jeleneteket, operettlibrettókat, verseket írt. F.R. Stolz: Csókbakter, Millöcker: Szegény Jonathán; De Fries K.: Budapest–Wien. Librettói: Rényi A.: Tiszavirág (Vajda L.-val, 1915); Bródy M.–Márkus A.: Férjhez ment a feleségem (1921); Lajtai L.: Asszonyok bolondja (1923); Jacobi V.: Miami (Vajda L.-val, 1925); Ábrahám P.: Zenebona (Lakatos L.-val, 1928); Kemény E.: Kikelet utca 3. (Harmath I.-vel, 1929). F.M. Mindenki benne van. Egy színigazgató naplójából (1937).