Cserhalmi György

(Bp., 1948. febr. 17.– ): színész. 1971-ben végzett a SzAk-n. A diploma megszerzése után a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. 1972–75-ben a veszprémi Petőfi, 1975–1977 között ismét a debreceni színházban, 1977–79-ben a Nemzeti Színházban játszott. 1979–1983 között a Magyar Filmgyártó Vállalat színésze volt. 1983-ban szerződött a Zsámbéki Gábor és Székely Gábor vezette, önálló színházként újonnan megnyílt Katona József Színházba. 1989-től 1991-ig ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-ben Balikó Tamással megalapította a Globe kulturális centrumban a Labdatér Teátrumot. Azóta szabadfoglalkozású színművész. Modern hőstípus. A korszak egyik legjelentősebb színészegyénisége. Mozgékony, robbanékony, nyugtalan és nyughatatlan alkat. Klasszikus szerepformálásaiban is korunk zaklatottsága lüktet. Vibráló érzékenységét hamar felfedezte a filmművészet is. Bódy Gábor, Jancsó Miklós, Szabó István alkotásainak egyik állandó szereplője. 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Balázs Béla-díjas (1982), érdemes művész (1986). F.Sz. Mercutio (Sh.: Rómeó és Júlia); Biff (Miller: Az ügynök halála); Nyil (Gorkij: Kispolgárok); Vincentio (Sh.: Szeget szeggel); Hamlet (Sh.); Faust (Goethe); Leontes (Sh.: Téli rege); Camille Desmoulins (Büchner: Danton halála); Peter (Wesker: A konyha); Harry herceg (Sh.: IV. Henrik); Mihail Lvovics Hruscsov (Csehov: A manó); Hludov tábornok (Bulgakov: Menekülés); Coriolanus (Sh.); Sebők Zoltán (Sarkadi I.: Elveszett paradicsom); Azdak (Brecht: A kaukázusi krétakör); Van Gogh (Kocsis I.).

CSERHALMI GYÖRGY – Harry, walesi herceg (Sh.: IV. Henrik)