Dózsa Imre

(Bp., 1941. nov. 9.– ): táncos, balettpedagógus, balett- és színházigazgató. Az ÁBI-ben 1959-ben szerzett balettművész diplomát. Az Operaház tagja lett 1959-ben, magántáncos, 1983-tól balettmester. 1970–1975 között a Svéd Királyi Balett szólistája, valamint a berlini Deutsche Oper és a London Festival Ballet vendégszólistája. Az ÁBI ig.-ja 1979–1983 között, majd az ÁBI Táncművészeti Főiskolává alakulásától főig.-ja 1991-ig, azóta műv.-i vez. és balettmester. Bp.-i tevékenységével párhuzamosan 1989–1991 között a chilei Állami Színház balettig.-ja is. 1983–1984 között az Operaház balettig.-ja. Kiváló danseur noble, aki azonban a klasszikus-romantikus balettművek főszerepei mellett a modernebb alkotásokban is hasonlóan magas színvonalon fogalmazta meg szerepeit. Kossuth-díjas (1978), Liszt Ferenc-díjas (1964), érdemes (1975) és kiváló művész (1983). F.Sz. Herceg (Vojnonen: Diótörő); Desirée (Petipa: Csipkerózsika); Albert (Lavrovszkij: Giselle); Amyntas (Seregi L.: Sylvia); Művész (Seregi L.: A cédrus); Jézus (Fodor A.: A próba); Szolor (Petipa: Árnyak tánca); Apolló (Balanchine); főszerep (Fodor A.: Gyermekgyászdalok, Ecloga); főszerep (Balanchine: C-dúr szimfónia); főszerep (Béjart: Ez lenne a halál?).

DÓZSA IMRE –

DÓZSA IMRE – Jézust játszó táncos
(Bach–Fodor A.: A próba)