dramatikus táncok

pantomimikus táncjátékok és jelenetek, melyekben a zene, a tánc és gesztus a megjelenítés és ábrázolás eszköze. Ilyen pantomimikus táncok a pásztortánckultúrában gyökerező disznóölő tánc, Oláh leány tánca, Savanyó-játék, a „memento mori”-szerű Bene Vendel tánca, valamint a nyírségi lakodalmakban a részegséget és kijózanodást megelevenítő jelenet. Néhány állatutánzó táncunk is ilyen pantomimikus jelenet. A dramatikus táncok közé soroljuk a népi színjátszásban az ábrázolást és a cselekmény bonyolítását szolgáló táncjeleneteket, táncbetéteket is (betlehemes pásztortánc, tréfás verbuválás), s tágabb értelemben az egyes szokásokban bizonyos mértékig dramatikus funkciót betöltő rituális táncokat. A táncjátékokon, dramatikus funkciójú táncokon kívül egyes tánctípusok is őriznek pantomimikus elemeket, mozzanatokat. Pantomimikus elemeket és vonásokat őriznek a páros táncok csalogatós formulái is (csalogatás). – Ir. Kaposi E.–Maácz L.: Magyar népi táncok és táncos népszokások (1958); Varga Gy.: Játékos dramatikus táncok Biharban (Tánctud. Tanulm., 1958); Wolfram, R.: Volksmusik Südosteuropas (München, 1966); Pesovár E.: Két táncpantomim, Bene Vendel tánca és Savanyó-játék (Táncműv. Ért., 1968, 1. sz.); Pesovár E.: Az elveszett juhait sirató pásztor története, Újabb adatok egy táncpantomim elterjedéséhez (Táncműv. Ért., 1969, 2. sz.).