Darvas Iván; Szilárd

(Beje, 1925. jún. 14.– ): színész. A SzAk elvégzése után 1946-ban a Művész Színházhoz szerződött. 1949–56 között a Madách Színházban játszott. 1957–1959-ben politikai okokból kirótt börtönbüntetését töltötte, 1959–1963 között segédmunkásként dolgozott. 1963-tól egy-egy évadot töltött a Miskolci Nemzeti, ill. a József Attila Színházban. 1965–1985 között a Vígszínház tagja volt, 1990 óta szabadfoglalkozású színművész. 1990-től országgyűlési képviselő. A színpadi alakok belső lelki vívódásait árnyaltan jeleníti meg. Magasfokú intellektualitása érzelmi elmélyültséggel, rejtett iróniával párosul. Több filmben nyújtott kimagasló alakítást. Kossuth-díjas (1978), Jászai Mari-díjas (1955, 1967), érdemes (1969) és kiváló művész (1975). F.Sz. Raszkolnyikov (Dosztojevszkij–Ackland: Bűn és bűnhődés); Tuzenbach, Versinyin (Csehov: Három nővér); Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Popriscsin (Gogol–Lunean–Coggio–Czimer J.: Egy őrült naplója); Larry Slade (O’Neill: Eljő a jeges); Don Quijote (Wasserman–Leigh: La Mancha lovagja); Firsz (Csehov: Cseresznyéskert); Martin Dysart (Shaffer: Equus); A nagybőgős (Süsskind: A nagybőgő). – Ir. Gerskovics A.: D. I. Gogol az Egy őrült naplójában (1979).

DARVAS IVÁN – Newton
(Dürrenmatt: Fizikusok)