Dávid Mihály

(Fel-Enyed, 1898. máj. 29.–Párizs, 1965. nov. 5.): színész. A SzAk-t 1921-ben végezte el, 1921–1930 között a Magyar Színház, 1931–32-ben az Új Színház, 1936-tól 1940-ig ismét a Magyar Színház tagja volt. A II. világháború idején nem volt állandó szerződése. 1945–49 között a Nemzeti, 1949–1953 között a Madách, 1953-tól 1956-ig A Magyar Néphadsereg Színházának tagja volt. 1956-ban Párizsba költözött, s haláláig ott élt. Festészettel is próbálkozott, és szabadidejében fordított. Érdekes személyiségével emlékezetessé tette epizódszerepeit. F.Sz. Sztyepán (Neumann: Oroszország); Fiákeres (Bíró L.: Sárga liliom); János (Molnár F.: A vörös malom); Feleki (Földes I.: Hivatalnok urak). Fordításai: Scribe: Navarrai Margit (Rácz Gy.-gyel, 1947); Musset: Lorenzaccio (1949); Diderot: Színészparadoxon (kézirat, 1949 k.).