Erődy Jenő

(Nagykikinda, 1882. jún. 2.–Bp., 1945): színész, ügyelő. 18 évesen a temesvári Weninger-féle színésziskola növendéke volt, egy év múlva a Vígszínház tanodájába vették fel, közben a színészet lexikográfiájával is foglalkozni kezdett. Előbb vidéken működött, 1902–04-ben Szabadhegyi Aladár, 1904–05-ben Micsey György, 1905–07-ben, illetve 1908–10-ben Makó Lajos, 1907–08-ban Palágyi Lajos miskolci társulatánál. 1910–1912 között nem volt szerződésben, majd 1912-ben a fővárosi Új Színpad ügyelője lett, 1913-ban a Magyar Színháznál működött. 1916-tól 1931-ig a Belvárosi és az Andrássy úti Színház művésze és ügyelője, 1932–33-ban a Magyar Színház ügyelője volt. Irodalmi pályáját 1908-ban a miskolci Színház c. lapnál kezdte, majd 1916-ban a Színházi Életnél folytatta. 1917-től szinte minden fővárosi lapban megjelentek írásai. 1925–1935 között színházi naptárakat szerkesztett, 1929-ben megírta az Országos Színészegyesület 60 éves történetét. Kutatásait a Schöpflin-féle Magyar Színművészeti Lexikon (1929–31) is felhasználta.