Egressy Gábor; Galambos

(Lászlófalva, 1808. nov. 3.–Pest, 1866. júl. 30.): színész, rendező, szakíró, lapszerkesztő, színészpedagógus. 1826-ban állt színésznek, bár családja református papnak szánta. 1829–1834 között Kassán és Kolozsvárott, 1835–37-ben a budai Várszínházban játszott. 1837-ben volt első bécsi tanulmányútja. 1837–1866 között megszakításokkal a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja, 1845-től rend.-je is. 1843–44-ben németországi és párizsi tanulmányútra ment. 1848–49-ben szegedi kormánybiztos, majd szabadcsapat-vezér. 1849–50-ben Törökországba emigrált, ahonnan informátori szolgálatok fejében térhetett haza. 1851–1854 között a Nemzeti Színház operarend.-je, játékjogát 1855-ben kapta vissza. 1863-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1865–66-ban a Színi Tanoda, a SzAk. elődjének színészmesterség-tanára. A m. romantika legtudatosabb színésze volt, aki gyengébb fizikai adottságait állandó önképzéssel pótolta. A szerelmes és hősi szerepkört átengedte másoknak. A klasszikus és kortárs drámákban mint átlényegülő színész a bonyolult lélekrajzi feladatokat kereste. Repertoárja 358 szerep volt. Jelentős részt vállalt a francia romantika meghonosításában, Shakespeare műveinek és a kortárs m. írók bemutatásában. Szakírói tevékenységet 1837-től folytatott. A színészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel egyaránt foglalkozott. Szakmai vitákat vívott Bajza Józseffel és Gyulai Pállal. Szerk. és kiadta a Magyar Színházi Lapot (1860). Lefordította Goethe Clavigoját, Shakespeare-től a Macbethet, A makrancos hölgyet, a Coriolanust, a IV. Henrik első részét, a Tévedések vígjátékát (az utóbbi hármat társfordítóként), átdolgozott több Shakespeare- és Schiller-fordítást. Irathagyatékának zömét az OSzK Kézirattára; fordításait, átdolgozásait és rendezőpéldányait az OSzK Színháztörténeti Tára őrzi. Több kisebb költő mellett Petőfi Sándor (Egressy Gáborhoz, 1844) és Arany János (Egressy Gábornak, 1850) írt hozzá verset; III. Richárdjáról Petőfi Sándor készített klasszikus értékű bírálatot (1847). F.Sz. Ottó, Bánk bán (Katona J., az előbbi az ősbem.-n); Gritti (Szigligeti E.); Hamlet, Coriolanus, III. Richárd, Lear király (Sh.); Brankovics György (Obernyik K.); Dózsa György (Jókai M.); Bolingbroke (Scribe: Egy pohár víz); Garrick (Deinhardstein: G. Bristolban). Könyvei: E. G. törökországi naplója (1851); A színészet könyve (1866); A színészet iskolája (1879, 1889); E. G. válogatott cikkei (1838–1848) (1980, hasonmás kiadás). – Ir. Szigligeti E.: E. G. emlékezete (1869); Rakodczay P.: E. G. élete és kora 1–2. (1911); Körtvélyes Á.: E. G. iratai az Országos Levéltárban (1957); Staud G.: E. G. Nagy magyar színészek (szerk. Gyárfás M. és Hont F., 1957, 95–128.); Kerényi F.: Tizenegy esztendő E. G. életéből (1837–1848), E. G. válogatott cikkei.

EGRESSY GÁBOR