Egri István; Klein

(Bp., 1905. máj. 21.–Bp., 1980. júl. 10.): színész, rendező. 1929-ben szerzett diplomát a SzAk-n. Egy évadot töltött a Belvárosi Színházban, és közben elvégezte Hevesi Sándor rend.-i tanfolyamát. 1931–32-ben a Magyar, 1931–1933 között a Kamara Színházban játszott, majd szerződés nélkül maradt. Felléptidíjasként kisebb szerepeket kapott a Vígszínházban, és részt vett a Márkus László alapította rövid életű Új Thália munkájában. Az 1935–36-os évadtól a Vígszínház szerződött tagja lett. A zsidótörvények őt is érintették. 1939 után nem léphetett színpadra. Tanítványokat vállalt, cikkeket írt. 1944-től munkaszolgálatos volt, 1945-ben Auschwitzból tért vissza. A Nemzeti Színház szerződtette. Az 1939-es szolnoki Énekes madár rendezését leszámítva ekkor debütált rend.-ként a Figaro házasságával. 1946-ban vendégként, 1947-től tagként dolgozott a Vígszínházban. 1948-ban elvállalta a Pesti Színház igazgatását. Az államosításkor az Ifjúsági Színház élére került. 1950-ben a Belvárosi Színház főrend.-jévé nevezték ki, majd a színház megszűnésekor az 1951 végén induló A Magyar Néphadsereg Színházához helyezték, amelynek 1953-ban főrend.-je lett. 1956-tól a Petőfi Színház főrend.-je, majd a társ. kívánságára ig.-ja volt. 1958-ban a József Attila, 1962-ben a Jókai Színházhoz szerződött. 1965–1975 között, majd 1978-tól haláláig a Nemzeti Színház tagja volt. 1975–1978 között a Madách Színházban játszott és Győrben rendezett. Markáns egyéniségű karakterszínész, rend.-ként elemző, a műre koncentráló, az irodalmi anyagot tiszteletben tartó művész volt. Különösen vonzódott a francia irodalomhoz és színházművészethez. Műveltsége, felkészültsége, mesterségbeli tudása, a színész ismerete és szeretete, szigorú embersége, önmagával szembeni igényessége, kíméletlen munkabírása tette ideális színházvezetővé. 1974-ben kiváló művész lett. 1946–1948 között színészmesterséget és rendezést tanított a SzAk-n. F.Sz. Kömény Móka (Tamási Á.: Énekes madár); Gyulus (Szép E.: Háromlevelű lóhere); Evlia Cselebi (Kárpáthy Gy.: Zrínyi); Id. Huben Sándor (Zilahy L.: A szűz és a gödölye); Besszemenov (Gorkij: Kispolgárok); Porfirij (Dosztojevszkij–Baty: Bűn és bűnhődés); Seres Sándor (Fejes E.: Rozsdatemető). F.R. Kotnyelesek, Férjek iskolája (Molière); Ellenségek (Gorkij); Cyrano de Bergerac (Rostand); Tell Vilmos (Schiller); Szent Johanna (Shaw); Topaz (Pagnol); Ilyen nagy szerelem (Kohout); Don Quijote utolsó kalandja (Vészi E.); Fanni hagyományai (Szabó M.); A bolond lány (Achard); A fösvény (Molière); Sötét galamb (Örkény I.); Bérénice (Racine). F.M. Színház egy életen át (1990).

EGRI ISTVÁN – Amias Paulet lovag
(Schiller: Stuart Mária)