Forray Gábor

(Székesfehérvár, 1925. jan. 24.– ): díszlettervező. Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Főiskolán 1946-tól 1950-ig végezte. Ezt követően 1950–1956 között a Magyar Állami Operaház ösztöndíjas tervezőjeként Oláh Gusztáv asszisztense. 1956–1967 között az Operaház díszlettervezője, majd 1967-től 1974-ig vez. díszlettervezője, 1974-től szcenikai vez., majd műszaki ig. 1989-ben nyugdíjba ment. Hazai – Margitsziget, Szegedi Szabadtéri Játékok – színpadoknak és külföldi operaházak – Szovjetunió, NSZK, Ausztria, Ausztrália – vendégtervezője. Kiállításokon – Bp., Miskolci Triennálé – szintén gyakran szerepelt. Műveiben konstruktivitás és festőiség ötvöződik új anyagok és új technikai megoldások alkalmazásával. Nagy manuális készség és kiváló színérzék jellemzi. Festőművészként, iparművészként is alkot. 1964-ben és 1970-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. 1981-ben érdemes művész lett. F.T. Auber: Fra Diavolo; Kodály Z.: Háry János; Berg: Wozzeck; Monteverdi: Poppea megkoronázása; Ránki Gy.: Pomádé király új ruhája; Wagner: A Rajna kincse; Durkó Zs.: Mózes; Wagner: Parsifal; Prokofjev: Rómeó és Júlia; Bozay A.: Csongor és Tünde; Mozart: Figaro házassága. – Ir. Keresztury D.–Staud G.–Fülöp Z.: A magyar opera- és balettszcenika (1975).