Faragó Jenő

(Bp., 1872. ápr. 6.–Bp., 1940. márc. 28.): újságíró, író, műfordító. 1890-ben Szegeden, 1891-től Szabadkán, 1893-tól Bp.-en, 1900–01-ben Kolozsvárott volt hírlapíró. 1901-től 1919-ig a Magyar Hírlap, 1916–1918 között a Színház és Divat szerk.-jeként, 1919-től az 1930-as évekig a 8 Órai Újság felelős szerk.-jeként dolgozott. Regényeket, elbeszéléseket, filmforgatókönyveket írt. Számos színművét, librettóját és fordítását játszották. F.M. Vasúti baleset (1899); A lőcsei fehér asszony (1904); A Smokk-család (Feld M.-sal, 1909); Mindnyájunknak el kell menni (Hegedűs Gy.-val, 1914). Librettói: Zerkovitz B.: Százszorszép (1919); Nádor M.: Offenbach (1920); Buttykai Á.: A császárnő apródja (Harmath I.-vel, 1925). Fordításai: Hauptmann: Hannele mennybemenetele (Jób D.-lel, 1901); Lincke: Makrancos hölgyek (Molnár F.-cel, 1903); Luders: A sógun (Mérei A.-fal, 1906); Schönherr: Föld (1910); Mozart: Figaro házassága (1929).