Gábor Andor

(Újnéppuszta, 1884. jan. 17.–Bp., 1953. jan. 21.): író, újságíró, műfordító. Egyetemi tanulmányait Bp.-en végezte, és újságíróként kezdte pályáját. Az 1910-es években jeleneteivel, dalaival a fővárosi kabarék kedvelt szerzője lett. 1912-ben a Nemzeti Színház mutatta be első, társszerzővel írt drámáját. Később a Víg, a Magyar és a Belvárosi Színházban is színpadhoz jutott. 1908-tól operettlibrettókat írt, számos színművet és operettet fordított. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság sajtó- és színházügyi referense, a Színházakat Kommunizáló Bizottság harmadik szakosztályának vezetője volt. A Király, a Városi, a Medgyaszay Színház és a kabarék ügyeit intézte. 1919. dec.-ben emigrációba vonult: Bécs, Párizs és Berlin után 1933-tól Moszkvában élt. 1945-ben hazatért és újságíróként dolgozott. Drámái: A sarkantyú (Liptai I.-vel, 1912); Ciklámen (1915); Palika (1915); Szépanyám (1916); A dollárpapa (1917). Librettói: Kacsoh P.: Mary Ann (Hajó S.-ral, 1908); Szirmai A.: Mexikói lány (Rajna F.-cel, 1912); Lehár F.: A csillagok bolondja (1916); Szirmai A.: Gróf Rinaldinó (Bakonyi K.-lyal, 1918). Filmforgatókönyvek: Lehár: Luxemburg grófja (1910); Nedbal: Lengyelvér (1914); Fall: Sztambul rózsája (1917). Könyvei: G. A. színművei (1959), Tarka rímek (1962). – Ir. Diószegi A.: G. A. (1966).