Gábor József

(Nagyszalonta, 1918. aug. 16.–Nagyvárad, 1991. ápr. 20.): színész, rendező. Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon végezte, majd 1937-ben három hónapos színészi tanfolyamon vett részt. Pályáját 1940-ben Putnik Bálint társ.-ában „karkötelezettségű segédszínészként” kezdte. 1946–1948 között Jakabffy Dezső társ.-ában játszott Szatmárnémetiben, majd pár hónapos kolozsvári szereplés után visszatért Nagyváradra, ahol élete végéig az egy. egyik meghatározó egyénisége volt. 1961–62-ben a szatmári Északi Színházban is fellépett. 1966–1969 között Nagyváradon a m. tagozat műv.-i vez.-jeként tevékenykedett, 1985-ben nyugdíjba vonult. Főként karakter- és intrikusszerepekben aratott sikereket. Volt érzéke az irónia és a groteszk humor iránt is, amelyeket számos rendezésében is érvényesített, és kifogyhatatlan volt a játékmesteri ötletekben. F.Sz. Dr. Kriszt (Hunyady S.: Havasi napsütés); Masham, Bolingbroke (Scribe: Egy pohár víz); Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája); II. Fülöp (Schiller: Don Carlos); Polgármester (Móricz Zs.: Rokonok); Puntila (Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti); Bánk bán (Katona J.); Edgar (Dürrenmatt: Play Strindberg). F.R. Móricz Zs.: Nem élhetek muzsikaszó nélkül; Scarnicci–Tarabusi: Kaviár és lencse; Kálmán I.: A csárdáskirálynő; Lehár F.: A mosoly országa.