Gabányi Árpád

(Eperjes, 1855. aug. 18.–Bp., 1915. okt. 23.): színész, rendező. 1875-ben végezte el a SzAk-t, ősszel Kassára szerződött, ahol három évadot töltött. 1877-ben Krecsányi Ignácnál volt, majd 1878-tól 1884-ig Kolozsvárott szerepelt. Innen a Nemzeti Színházhoz szerződött, és 1912-ig maradt a színház tagja. Legkiválóbb komikusaink egyike volt, aki a legkisebb szerepből is eleven figurát tudott teremteni. Aprólékosan tanulmányozta, majd általában egyetlen lényeges tulajdonságra, emberi gyengeségre fölfűzve építette föl a szerepet. Kitűnő Molière-színész volt, és utolérhetetlenül formálta meg a magyar paraszti figurákat. Mindig nagy gondot fordított az alakok külső megjelenítésére: órákat töltött egy-egy maszk elkészítésével. 1909-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. Színműveket, monológokat, elbeszéléseket is írt. F.Sz. Harpagon (Molière: A fösvény); Keszeg, Malvolio (Sh.: Vízkereszt); Zuboly, Vackor (Sh.: Szentivánéji álom); Koszta (Csiky G.: A nagymama); Argan (Molière: A képzelt beteg); Mihály (Gárdonyi G.: A bor); Vilmos (Ibsen: John Gabriel Borkmann); Löffler (Hauptmann: Crampton mester); János (Gárdonyi G.: Annuska). F.M.: Miska biographiája (Kolozsvár, 1881); Jer ide! (1892); Arcisme (1893, új kiad.: 1989). Színművei: A Kókai ház (1887); Az apósok (1890). – Ir. Csathó K.: Ilyennek láttam őket (1957); Bálint L.: Művészbejáró (1964).