Gyárfás Miklós

(Győr, 1915. dec. 6.–Bp., 1992. okt. 5.): drámaíró, főiskolai tanár. Pályáját színészként kezdte. 1945-ben a Haladás c. lap munkatársa lett; 1946–1948 között az Újholdnál dolgozott. 1949–50-ben az Új Világ irodalmi rovatát vezette. 1949-ben a Belvárosi, 1953-ban A Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja. 1951-től 1956-ig a Színház és Filmművészet c. folyóirat szerk.-je. 1951-től 1977-ig, nyugdíjba vonulásáig a SzAk dramaturgtanára. 1986-tól a veszprémi Petőfi Színház irodalmi vezetője. József Attila-díjas (1954). F.M. Vásott apostol (1948); Hatszáz új lakás (1951); Kisasszonyok a magasban, Férfiaknak tilos (1963); Egérút (1965); Kényszerleszállás (1966); Dinasztia (1971); Utójáték Euripidészhez (1978); Hangok komédiája (1985); Képzelődők (1986); Mennyei riport (1989). Könyvei: Kis dramaturgia (1954); Színészkönyv (1958); Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni (1968); A tettes mindig Oidipusz (1978); Volt egyszer egy színház (1985).