interpretálás

(latin): a színpadi mű előadása (közvetítése, tolmácsolása) a közönség számára. Az interpretálás nem a más szerző(k) által létrehozott művészi alkotás puszta reprodukálása, hanem a műnek összetett, sokrétű színpadi eszközökkel történő közvetítése, értelmezése, módosítása, bővítése. A színpadi alkotás értelmezési szintjei: a rend.-i koncepció, amely a majdani előadás egész, vizuális, auditív és dinamikus képét meghatározza; a szereposztás, mely az írott szerepek megjelenítését konkrét testi és lelki alkatú színészek feladatául szabja; a színészi szerepértelmezés és alakítás, s végül az előadás játéktere és a játékalkalom – melyek együttesen határozzák meg, ill. befolyásolják a közönség recepcióját és reakcióját.