Jancsó Elemér

(Marosújvár, 1905. ápr. 10.–Kolozsvár, 1971. nov. 12.): színháztörténész. A bp.-i bölcsészkaron végzett magyar–francia szakon, majd a doktorátus megszerzése után a Sorbonne-on tanult. 1929-ben tért haza Erdélybe, ahol irodalomtörténészként dolgozott. 1945-től haláláig a Bolyai – később Babeş–Bolyai – Egyetem m. tanszékének vezetője. Felvilágosodás- és reformkori kutatási alapján került közel a színháztörténethez. Jelentős volt Káli Nagy Lázár visszaemlékezésének sajtó alá rendezése és kiadása az Erdélyi Ritkaságok 1. köteteként. A kolozsvári színházról írott monográfiája kéziratban maradt, de több színháztörténeti írása jelent meg gyűjteményes kötetekben, folyóiratok hasábjain, ill. különnyomatok formájában. A háromkötetes romániai színháztörténeti kézikönyv – Istoria teatrului in Romaňia (Bukarest, 1965–1973) – egyik szerk.-je volt. F.M. Az erdélyi színészet hőskora (Kolozsvár, 1939); A kolozsvári magyar színjátszás 1821–1942 (Kivonat a Kolozsvári Nemzeti Színház 1941/42–1942/43 színiévad Évkönyvéből); A felvilágosodástól a romantikáig (Bukarest, 1966); Irodalomtörténet és időszerűség, 1929–1970 (Bukarest, 1972).