Kazinczy Ferenc

(Érsemlyén, 1759. okt. 27.–Széphalom, 1831. aug. 23.): költő, drámafordító. 1790-ben Schröder német színész átdolgozásából lefordította és Kassán kiadta a Hamletet, előadására pedig Pesten szervezni kezdte az első m. hivatásos színtárs.-ot, de még első felléptük előtt visszatért birtokára. A színészettel csak alkalmi nézőként volt későbbi kapcsolata. 1806-ban elhárította id. br. Wesselényi Miklós felkérését a Mo.-ra kiküldött erdélyi társ. igazgatására. Hamlet-fordítása 1793–1839 között az egyetlen volt a m. színpadokon. Fordította még Goethe – A testvérek, Stella, Clavigo, Egmont –, Lessing – Miss Sara Sampson, Emilia Galotti, Barnhelmi Minna –, Metastasio – Titus kegyessége, Temistocle –, Gotter – Medea –, Molière – A botcsinálta doktor, A kénytelen házasság –, Gessner – Eraszt, Ábel halála – c. műveit és Lemierre-Plümicke Lanassza c. érzékenyjátékát. Kéziratban maradt Sh. Macbethjének fordítása. Tervezte a Rómeó és Júlia átültetését is, szintén német átdolgozásból. – Ir. Fried I.: Adatok K. F. színházi törekvéseihez (1983).