Kecskemét színészete
a 18. sz. folyamán, 1715–1776 között a piaristák harminc latin nyelvű drámát mutattak be a gimnázium épületében. 1796. jún. 4-én tartotta első kecskeméti előadását Kelemen László társ.-a az Arany Sas vendéglő udvarán lévő fészerben rögtönzött színpadon. A társ. második vendégjátékát 1800. jún. 1. és aug. 14. között bonyolították le, egy közelebbről meg nem határozott, ingyen átengedett épületben. A város ingyenes szállást és fuvart is biztosított az együttesnek. A sz. első három évtizedében egyébként felváltva német és m. nyelvű társ.-ok látogatták a várost. 1826 nyarán Katona József és társai színházépítési tervet terjesztettek a város tanácsa elé, amely azonban nem valósult meg. Csak 1833-ban épült fel az első állandó színházhelyiség id. Király Sándor Korona vendégfogadó és kávéháza telkének addig szabadon hagyott részén. Az új színházteremben az év tavaszán először az Éder György, Kubay Pál és László József által irányított társ. játszott. 1843. jan. 14-től máj. 3-ig a Szabó-Szákfy együttes, tagjai közt Petőfi Sándorral, vendégszerepelt. 1847. szept.-ben Góts Ede társ.-a már operákat is játszott, és ugyanaz év okt. 14-én ők mutatták be a városban először Katona József Bánk bánját. A szabadságharc alatt Méray Istvánék tartottak előadásokat rendszertelenül. 1850–1860 között minden jelentősebb vidéki egy. megfordult a városban. 1868-ban, a mai színházzal szemben lévő telken Kovács László emeltetett új épületet, amelyet dec. 26-án a Bánk bánnal avattak fel. A színikerületi rendszer kialakulásakor, az 1879–80-as évadban Bényei István lett az első kecskeméti színikerületi ig. 1894-ben a város pályázatot írt ki egy új, állandó kőszínház építésére, amelyre a Fellner és Helmer-cég kapott megbízást. Az új épületet 1896. okt. 14-én ismét csak a Bánk bánnal nyitották meg, jórészt a Nemzeti Színház művészeinek részvételével (Szacsvay Imre, Márkus Emília, Jászai Mari, Újházi Ede, Gyenes László). Az egymást váltó igazgatók Után Mariházy Miklós 12 éven át tartó folyamatos jelenléte a színházművészet kiegyensúlyozottságát jelezte. 1924–1936 között Alapi Nándor Országos Kamara Színháza tartott tavaszi–kora nyári évadokat. 1939-től 1941-ig a város a stagione-rendszerbe került. Műsorát ekkor öt különböző együttes biztosította. A II. világháború utáni első előadást 1945. márc. 14-én Szokoly Gyula társ.-a tartotta. 1949-ben, a színházak államosításakor a város színháza Katona József Színház néven Szentessel és Szolnokkal került egy kerületbe. – Ir. Joós F.: A vándorszínészettől az állami színházig (Kecskemét, 1957); Joós F.: Korszakok, színészek, nézők a kecskeméti Katona József Színházban (Kecskemét, 1974).