Kemény-család; Korngut

vásári bábjátékosok. A működésükről ránk maradt legrégibb irat 1897. jan. 26-án kelt Bp.-en, amely szerint Korngut Salamon (185?–1930) előadásokat tarthat a fő- és székváros kivételével. Kemény Salamon a sz. végétől a húszas évekig cirkuszig., bűvész és bábszínház-tulajdonos volt. 1912-ben fiával, az Amerikából hazatért Kemény Henrikkel megalapította a Columbia Magyar Mechanikai Színházat. Az intézmény alig egy esztendeig működött, majd tönkrement. 1920-ban a Fehérvári úton nyitottak színházat, majd 1926-ban id. Kemény Henrik végleg letelepedett a Népligetben, abban a mutatványos bódéban, amely felújított állapotban ma is látható. A szemtanúk beszámolója szerint kivételes erejű bábjátékos volt, kiváló komédiás, virtuóz marionettista. 1945-ben eltűnt. Addigi működése a hazai vásári bábjáték legtisztább hagyományainak összefoglalása. Több mint húsz Vitéz László-jelenet, közel ugyanennyi marionett szinopszis, néhány műsorösszeállítás és konferansz-szöveg maradt utána. Játékstílusa és művészete fia, ifj. Kemény Henrik (Bp., 1925. jan. 29.– ) tevékenységében él tovább. Ő tízéves korától játszott apja színházában. 1945-ben ő lépett apja örökébe. Népligeti Színházát államosították, majd bezárták. Ekkor a győri, ill. a bp.-i Állami Bábszínházhoz került. A hatvanas évek elejétől önállóan tevékenykedett, eredeti, hagyományos formájukban játszotta a család Vitéz László darabjait. A népművészet mestere (1954), érdemes művész (1987). Az UNIMA dísztagja. Róla készült portréfilmek: Látogatás (MTV), Vitéz László vándorútja (MTV). – Ir. Belitska–Scholtz H.: Vásári és művészi bábjátszás Mo.-on 1945-ig (Tihany, 1974); Jurkowski, H.: A bábszínház története (Dzieje teatru lalek III., Varsó, 1984).

KEMÉNY HENRIK