Kállai Ferenc

(Gyoma, 1925. okt. 4.– ): színész. Pályáját 1945-ben a Belvárosi Színházban kezdte. 1948-tól a Nemzeti Színház tagja. 1977-től tanít a SzAk-n. 1981-től a Színházművészeti Szövetség elnöke. 1985-től országgyűlési képviselő volt. 1989-ben lemondott minden hivatalos tisztségéről. A kiszolgáltatottak vagy kisszerű zsarnokok érzelmeit, szenvedélyeit belülről építi fel. Drámai és tragikus hősöket sikeresen alakított. Nagy erejű jellemábrázoló művészete a kisemberek megformálásában teljesedett ki. Filmszínészként is jelentős. Bacsó Péter Tanú c. filmjében Pelikán gátőr megformálásával egy korszak jelképévé vált. Kossuth-díjas (1973); Jászai Mari-díjas (1956), érdemes (1966) és kiváló művész (1970). F.Sz. Rómeó (Sh.: Rómeó és Júlia); Happy (Miller: Az ügynök halála); Ottó, Bánk bán, Petur (Katona J.: Bánk bán); Paál Károly (Csurka I.: Döglött aknák); Polgármester (Gogol: A revizor); Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Falstaff (Sh.: IV. Henrik); Volpone (Jonson); Orgon (Molière: Tartuffe); Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek). – Ir. Koltai T.: K. F. (1978).

KÁLLAI FERENC – Falstaff (Sh.: IV. Henrik)