Kerner István

(Máriakéménd, 1867. ápr. 5.–Bp., 1929. aug. 27.): karmester. Kántortanító apjától zongorázni, orgonálni, a Nemzeti Zenedében Huber Károlynál, majd Hubay Jenőnél hegedülni tanult. 1884-től az Operaház zenekarában brácsás. 1892-től korrepetitor, 1896-tól karmester, 1900-tól a Filharmóniai Társaság zenekarának elnök-karmestere. Az Erkel-család zenei hagyományainak folytatója, a zenekarból kiemelkedve annak ideális, az együttessel összeforrott irányítója volt. A német repertoár gondozója, a Wagner-stílus letéteményese. 1918-ban a tagság igazgatónak jelölte, de csak 1920–21-ben nevezték ki. 1924-ben örökös tag, 1927-től főzeneigazgató. A legnagyobb karmesterek egyike. Kiemelkedtek a Szöktetés a szerájból, Don Giovanni (Mozart), Ariadne Naxos szigetén (R. Strauss), Fidelio (Beethoven), és Parsifal (Wagner) bem.-i, ill. interpretálásai. F.M. Az ércember (balett, 1896).