Kállay Ilona; Munk

(Miskolc, 1930. dec. 14.– ): színésznő. Pályáját a SzAk elvégzése után 1955-ben a József Attila Színházban kezdte. 1982-től a Vidám Színpad tagja. Számtalan színmű érzelmes, okos, végzet asszonya szerepét vonzó nőiességgel játszotta el, így a kommersz darabok hősnői is egyéni figurák lettek alakításában. Játékából nem hiányzik az irónia, sőt gyakran a játszott figura kritikája sem. 1961-ben és 1975-ben Jászai Mari-díjjal, 1979-ben érdemes művész díjjal tüntették ki. F.Sz. Milady (id. A. Dumas: A három testőr); Suzy (Knott: Várj, míg sötét lesz!); Bözsi (Kertész Á.: Névnap); Hanna (Kertész Á.: Özvegyek); Stuart Mária (Bolt: Éljen a királynő!); Tolsztoj grófnő (Száraz Gy.: Megoldás); Eileen (Szerb A.: Éjféli lovas).

KÁLLAY ILONA – A királyné (Coghill–Nevill: Canterbury mesék)