Kiss Ferenc

(Székesfehérvár, 1893. ápr. 15.–Bp., 1978. aug. 13.): színész. A SzAk hallgatója volt, majd behívták katonának. 1917-ben Kolozsvárott vendégszerepelt. 1918–19-ben a debreceni társ.-hoz, 1919-ben a Vígszínházhoz szerződött. 1919-től 1927-ig a Nemzeti, 1927–1930 között a Magyar, 1930-tól 1945-ig ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1937-ben örökös tagságot kapott. 1923–24-ben a Pesti Kabaré műv.-i vez.-je volt. 1923–24-ben a Király Színházban, 1924–26 között a Budai Színkörben, 1924-ben a Blaha Lujza Színházban, 1927-ben a Royal Orfeumban és a Víg, 1927–28-ban a Fővárosi Operett, 1929-ben a Városi, 1933-ban a Labriola és a Kamara, 1943-ban az Új Magyar Színházban vendégszerepelt. 1939-ben a Színművészeti Kamara elnöke, 1944. okt.-ben a Nemzeti Színház ig.-ja lett. 1933-tól 1944-ig drámai és vj.-i gyakorlatot, beszédet tanított a SzAk-n, amelynek 1937-től 1944-ig ig.-ja volt. A Népbíróság mint háborús bűnöst elítélte. Börtönévei után először a székesfehérvári vágóhídon dolgozott. 1956–1959 között a győri Kisfaludy, 1959–64-ben a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1957-ben és 1962-ben a Bartók Teremben, 1961-ben A Magyar Néphadsereg Színházában, a Körszínházban, 1962-ben Kecskeméten és a Kulich Gyula Színpadon, 1963-ban a Vígszínházban, 1965-ben és 1968-ban a veszprémi Petőfi, 1970-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban lépett fel. 1961-ben vonult nyugdíjba. Számos filmben kapott szerepet, s népszerű előadóművész volt. 1935-ben Corvin-koszorút, 1964-ben érdemes művész kitüntetést kapott. Robosztus alkata, zengő orgánuma, kivételes tehetsége klasszikus hősszerepekben érvényesült. Alakításait e külsőségek mellett kidolgozott játék és elmélyült emberábrázolás jellemezte. Operettek, népszínművek és vj.-ok vezető szerepeit is sok színnel, eredetien alakította. F.Sz. Danton (Büchner: Danton halála); Henschel fuvaros (Hauptmann); Petruchio (Sh.: A makrancos hölgy); Macbeth (Sh.); Othello (Sh.); III. Richárd (Sh.); Ádám, Lucifer (Madách I.: Az ember tragédiája); Bánk (Katona J.: Bánk bán); Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac); Wallenstein (Schiller), Balga (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Ezra Mannon (O’Neill: Amerikai Elektra); Willy Loman (Miller: Az ügynök halála).

KISS FERENC – Bánk (Katona J.: Bánk bán)