Kaposvári Csiky Gergely Színház
(1955– ): Kaposvár és Somogy megye első állami, állandó társ.-tal rendelkező színháza, amely 1955. okt. 15-én, Huszka Jenő: Szép Juhászné c. operettjével nyitotta meg kapuit. A Magyar Ede és Stahl József tervei alapján 1911. szept.-ére elkészült Rákóczi téri épület 1955-ig különböző vidéki társ.-ok átmeneti otthonául szolgált. 1945 után főleg a pécsi színház és az Állami Faluszínház nyári és őszi játszóhelye volt. 1955–56-ban Sugár László, 1956–57-ben Zách János, 1957–1960 között Ruttkai Ottó, 1960-tól 1963-ig Sallós Gábor, 1963–66-ban Gáti György, 1966–1971 között a Kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott Barcza Éva, Egervári Klára, Lóránd Hanna, Forgács Tibor, Fillár István, Komlós István, Cserényi Béla. A jelentősebb rendezők közé tartozott dr. Németh Antal, Horváth Jenő, Sándor János. Egy-egy évad műsortervében sokszor tizenhat darab is szerepelt, zömében operettek. 1967–72-ben a Kaposvári Csiky Gergely Színházban rendezték meg a Dunántúli Színházak Találkozóját. 1971-ben Komor István lett az ig., az 1968-ban friss diplomával odaszerződött Zsámbéki Gábor pedig a főrend., akinek Csehov Sirály-rendezése a színház életében új korszak kezdetét jelentette. Hasonló gondolkodású, közös művészi nyelvet beszélő alkotótársakat gyűjtöttek maguk köré. Az első években Koltay Róbert, Molnár Piroska, Timár Éva, Csikós Gábor, Kiss István, Andai Kati, Vajda László, Pogány Judit, Olsavszky Éva, Kun Vilmos, Vajda László képezték az újjáalakuló társ. magvát. Rendezőnek sikerült megnyerniük Babarczy Lászlót és Ascher Tamást. Shakespeare Ahogy tetszik c. előadásával aratták első országos sikerüket. Komor halála után, 1974-től 1978. ápr. 1-jéig Zsámbéki Gábor a színház ig.-ja, Babarczy a főrend.-je. A társ. Lukács Andorral, Monori Lilivel, Reviczky Gáborral, Helyey Lászlóval, Csákányi Eszterrel, Rajhona Ádámmal, Szőke István rendezővel kiegészülve, ebben az időszakban nyújtotta a legegyenletesebb művészi teljesítményt, ekkorra ért be Zsámbékinak a 70-es évek elején megkezdett, színésznevelő, társulatépítő, egyre igényesebb műsort választó programja. Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja c. művével, Csehov Ivanovjával, Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdőjével a Kaposvári Csiky Gergely Színház különleges helyet vívott ki a m. színházi életben. 1978-ban Zsámbéki a színház több vezető művészével Bp.-re szerződött, a Nemzeti Színházhoz. Azóta Babarczy László az ig., Ascher Tamás pedig 1984-től a főrend. Babarczy, a kezdeti válság után ugyanabban a művészi szellemben folytatta a munkát. Szerződtette többek között Balkay Gézát, Básti Julit, Máté Gábort, Bezerédy Zoltánt, Ács János rendezőt, később Kulka Jánost, Börcsök Enikőt, akikkel számos nagysikerű előadást hoztak létre, pl.: Sh.: Szeget szeggel, Gombrowicz: Esküvő, Molière: Don Juan, Arden: Élnek mint a disznók, Rowley–Middleton: Átváltozások, Bulgakov: A Mester és Margarita, Orwell–Hall: Állatfarm, Molière: Mizantróp vagy P. Weiss: Jean-Paul Marat üldöztetése és bukása c. műve, amely nemzetközi sikert is aratott. A kaposvári színház művészi közössége, az előadás egészéért dolgozó együttese nemcsak a saját munkájának, az egész m. vidéki színjátszásnak méltó rangot szerzett. – Ir. Mihályi G.: A Kaposvár-jelenség (1984).
A KAPOSVÁRI SZÍNHÁZ
