Latabár Kálmán
(Kecskemét, 1902. nov. 24.–Bp., 1970. jan. 11.): színész. 1921-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját. 1921–1924 között Czakó Pál egri és várszínházi társ.-ának művésze volt. 1923-ban a Budai Színkörben is fellépett. 1924–1926 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1926-tól a Király Színházban koreografált, s 1928-ban színpadra is lépett itt. 1928–1931 között Árpád öccsével külföldön turnézott. 1931-ben a Magyar és a Vígszínházban, majd 1931–32-ben ismét Latabár Kálmán Árpáddal Bécsben a Theater an der Wienben, a Stadttheaterben, 1932-ben Max Reinhardtnál a berlini Grosses Schauspielhausban vendégszerepeltek. Ezután Bp.-en szerepekre szerződött. 1932-ben a Budai Színkörben, 1932–1934 között a Fővárosi Operett, 1933-ban a Kamara, a Pesti, 1934–35-ben a Király, 1935-ben a Magyar, 1935–36-ban a Kamara, 1936–37-ben az Andrássy úti, 1936–37-ben a Művész, 1937–38-ban a Belvárosi Színházban szerepelt. 1934–35-ben a Royal Orfeumban, 1838–39-ben a Royal, 1939–40-ben és 1942-ben az Erzsébetvárosi, 1939–1943 között a Fővárosi Operett, 1941–42-ben az Andrássy Színházban működött. 1940-ben a Parisien Grillben és Moulin Rouge-ban is fellépett Árpád testvérével. 1945–46-ban a Medgyaszay Színház vendége volt. 1945-től 1968-ig a Fővárosi Operettszínházban játszott. 1945-ben a Népvarietében, 1949–50-ben a Fővárosi Varietében, 1955-ben és 1957-ben a Budapest Varietében, 1966-ban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, 1967-ben az Erkel Színházban is láthatták a nézők. 1967-ben Ausztráliában és az USA-ban tett előadókörutat. Egyéni humorú, dinamikus, kitűnő tánctudású komikus volt. Igényesebb feladataiban felhagyott a külsődleges ábrázolással, így találó jellemrajzot adott. Groteszk ötletei, rögtönzései, poentírozó és karikírozó készsége féktelen komédiázókedvvel párosult. Számos filmben is kamatoztatta egyedülálló tehetségét. 1950-ben érdemes művész kitüntetést és Kossuth-díjat kapott, 1953-ban kiváló művész lett. F.Sz. Gr. Siarez és Dömötör (Walter L.: Egy bolond százat csinál); Mujkó (Huszka J.: Gül Baba); Zwickli (Huszka J.: Mária főhadnagy); Rudi (Fényes Sz.: Maya); Zsupán (Kálmán I.: Marica grófnő); Menelaos (Offenbach: Szép Heléna); Bóni (Kálmán I.: A csárdáskirálynő); Frosch (ifj. J. Strauss: A denevér); Nyegus (Lehár F.: A víg özvegy). – Ir. Latabár Kálmán-album (1969); Molnár Gál P.: A Latabárok (1982).
IFJ. LATABÁR ÁRPÁD – Weilersheim; ID. LATABÁR ÁRPÁD – Kerekes Ferkó; LATABÁR KÁLMÁN – Bonifác gróf (Kálmán I.: A csárdáskirálynő)
