Lóránth Vilmos

(Bécs, 1889. júl. 20.–Sidney, 1972 után): színész, rendező. A SzAk elvégzése után 1911-ben lépett színpadra Pécsett, ahol 1914-ig mint énekes bonviván és társalgási színész működött. Egy ideig a Nemzeti Színház ügyelőjeként dolgozott, majd önállóan 1919-ben Miskolcon és Budán rendezett először. Az I. világháborút követően 1921-ben a Fővárosi Nyári Színház rend.-je, majd 1924-től a Városi Színház érdemes főrend.-je volt. 1930–1933 között a Fővárosi Operettszínházban működött, 1933-ban rendezett a Blaha Lujza Színházban és az Andrássy úti Színházban is. 1935–1941 között a Magyar Színház főrendezője volt. 1945–46-ban a Népvarieté tagja, 1946–47-ben a Royal Revü Varieté, 1947–48-ban a Medgyaszay Színház főrend.-je lett. 1949-ben még rendezett egy kabaréműsort a Zeneakadémián, majd külföldre távozott és Ausztráliában telepedett le. Szakmai hozzáértése és kreatív rendezései révén a fővárosi operettélet kiemelkedő alakja volt. F.Sz. Cimbalmos (Csepreghy F.: A piros bugyelláris); Sári bíró (Móricz Zs.). F.R. Farkas F.: Kis kadét; Török R.–Emőd T.: Borcsa Amerikában; Lehár F.: Paganini; Fényes Sz.: Maya; Brodszky M.: Dinasztia. F.M. Babszem Jankó (1927). Pitypalatty (1945).