Márkus Emilia, P.
(Szombathely, 1860. szept. 10.–Bp., 1949. dec. 24.): színésznő. 1874-ben korengedéllyel vették föl a SzAk-ra, melyet 1878-ban végzett el. Már elsőéves korában sikere volt ifj. Dumas Alfonz úr c. vígjátékában. Diploma előtt, 1877-ben szerződtette a Nemzeti Színház, melynek haláláig tagja maradt. Első férje Pulszky Károly volt; 1903-ban Párdány Oszkárhoz ment feleségül. 1921-ben Greguss-díjat kapott, 1928-ban a Nemzeti Színház örökös tagja, 1929-ben a SzAk tiszteletbeli tanára lett. Európai rangú művésznő, festői termettel, mély zengésű, színes hanggal, imponáló fellépéssel, divatteremtő öltözködéssel. Ő volt „a szőke csoda”. Kezdetben naivaszerepeket kapott. Sokoldalú tehetsége hamarosan megmutatkozott a Paulay-korszak műsorán. A szenvedélyes, démoni, érzéki, szerető és gyűlölő, féltékeny asszonyok ezerszínű és hangú megszólaltatója volt. Játékában a dráma és a humor elegyedett. A legnagyobb szélsőségeket is a legtermészetesebb eszközökkel játszotta. Nem hősnő volt, hanem hétköznapi ember, aki az élet átélt és megélt eseményeit vitte bele szerepeibe. Egész életében lelkében fiatal maradt, ezért is nem tudott áttérni igazán a korának megfelelő szerepkörökre; egy-egy szerepet több évtizeden keresztül alakított. Több mint 70 esztendőt töltött színpadon. Shakespeare-szerepei: Júlia (Rómeó és Júlia), Ophelia (Hamlet), Cordelia (Lear király), Desdemona (Othello), Viola (Vízkereszt), Cressida (Troilus és Cressida), Cleopatra (Antonius és Cleopatra). További jelentős szerepei: Gauthier Margit (ifj. Dumas); Stuart Mária (Schiller); Margit (Goethe: Faust); Éva (Madách I.: Az ember tragédiája); Giovanna (Maeterlinck: Monna Vanna); Nóra (Ibsen); Rebecca West (Ibsen: Rosmersholm); Claire (Ohnet: A vasgyáros); Tünde, Mirigy (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Irén (Csiky G.: A proletárok); Noémi (Jókai M.: Az aranyember); Matild (Echegaray: Folt, amely tisztít); Szerény grófnő (Csiky G.: A nagymama); Bianca (Wilde: Florenci tragédia); Lady Cicely (Shaw: Brassbound…); Mária Terézia (Szomory D.: A nagyasszony). Utolsó fellépése: Hahn tanácsos özvegye (Locher: Szülők lázadása, 1946). Játszott A tánc (1901), Az aranyhajú szfinx (1914) és a Madame X (Névtelen asszony, 1918) c. korai m. filmekben. – Ir. Cenner M.: M. E. (1961); Bálint L.: Vastaps (1969).
MÁRKUS EMÍLIA – Corinna (Jókai M.: Fekete vér)
