Mezey Mária; Mezei

(Kecskemét, 1909. okt. 16.–Budakeszi, 1983. ápr. 20.): színésznő. Bölcsészhallgató volt, majd Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanulta a színészmesterséget. Az Országos Színészegyesület színésziskolájában tett vizsgát. Sebestyén Mihály társ.-ában kezdte a színipályát 1931-ben. Néhány éves vidéki szereplés után 1935-ben a Belvárosi Színházhoz került. Pályája – folytonos belső elégedetlenségének, nyugtalan igazságkeresésének következtében – zaklatott és szélsőséges volt, sikerek, népszerűség, méltatlan mellőzés egyaránt kísérte. A háború előtt a főváros csaknem minden magánszínházában játszott, főként a végzet asszonya típusú szerepeket. 1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést. 1946-ban szerepelt újra a Belvárosi Színházban. Az ötvenes években méltatlanul mellőzték. Kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. 1949–1953 között az Operettszínházban és a Vidám Színpadon játszott, 1954–1956 között ismét az Operettszínház, 1956–62-ben a Madách, 1962–64-ben a Petőfi Színház tagja volt. 1964–1970 között a Nemzeti Színházban szerepelt. 1970-ben súlyos betegsége miatt visszavonult. Játékát – különösen pályája kezdetén – franciás könnyedség, humor, szatíra jellemezte. A későbbiekben drámai erővel alakított tragikus hősnőket. Könnyed francia sanzonoknak, Ady Endre verseinek és a világirodalom legszebb alkotásainak szuggesztív erejű tolmácsolója volt. 1936-tól kezdve a m. filmgyártásnak is vezető művésznője lett. Érdemes (1965) és kiváló művész (1969) volt. F.Sz. Karola (Zilahy L.: Tűzmadár); Hercegnő (Scribe: Egy pohár víz); Muskátné (Molnár F.: Liliom); Julia Gosselyn (Maugham: Színház); Rebekka West (Ibsen: Rosmersholm); Mása (Csehov: Három nővér); Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia); Alexandra del Lago (Williams: Az ifjúság édes madara); Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége); Anna Christie (O’Neill). F.M. Névjegy (1941); Vallomástöredékek (1981). – Ir. Gergely A.: A bujdosó lány (1982); Barabás T.: M. M. (1990).

MEZEY MÁRIA

MEZEY MÁRIA