Mihályi Ernő

(Bp., 1905. júl. 16.–Bp., 1949. márc. 7.): színész. Színészdinasztia tagja. Bár grafikusnak készült, 15 évesen beiratkozott Rákosi Szidi színésziskolájába, 1927-ben lépett a pályára Debrecenben. 11 évig a Felvidék különböző színpadain, Pozsonyban, majd Prágában játszott. 1928-ban került Bp.-re, ahol előbb a Pódium Kabaréban szerepelt, 1941-ben a Vígszínház tagja lett. 1945-ben fellépett a Magyar Színházban, az Új Színházban, 1946–47-ben a Pesti Színházban és 1947-ben a Medgyaszay Színházban is. Jellemszínész volt. Sikereit drámákban, komédiákban és operettekben aratta. Fanyar humora, nagy átváltozó és kitűnő megfigyelőképessége volt. Több filmben is játszott. F.Sz. Fekete Péter (Eisemann M.); Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Dr. Steinitz (Hauptmann: Naplemente előtt); Színházigazgató (Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt); Virág úr (Hunyady S.: Lovagias ügy); Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa).